2010. október 15., péntek

4. fejezet


Bocsi hogy ilyen későn jött de lebetegdtem, és hát a betegségem kicsit leamortizálta a billenzyűzetemet. Szóval még egyszer bocsi és jó olvasást!





Nagyon rendes Cullenéktől, hogy itt maradhatunk, egyben nagyon furcsa is hiszen  csak most ismerkedtünk meg. Valahogy mégis olyan érzésem van mintha már vagy 1000 éve ismernénk egymást. Minden esetre nagyon rendesek, és segítőkészek, mint Edward.
  Elég furcsa egy figura, az már biztos. Már akkora furcsa volt amikor beléptem, mintha még nem látott volna fehér embert. Tény, hogy a bőröm nem teljesen fehér, hanem van egy kis barnás árnyalata, de attól a lényeg nem változik. Aztán van még vele ez a gondolatolvasósdi dolog. Nagyon bizarr. Utána meg felvitt az emeletre, amiben mondjuk nincs semmi furcsa, sőt, inkább nagyon is kedves volt tőle. Olyan jó illata volt! De azt hiszem elkezdtem azt az idióta dalt dúdolgatni, amit hallottam még a rádióba. Remélem nem nézett totál idiótának.
  Emmett. Hát nagyon- nagy arc!  Vele nagyon jóba vagyok már most, és alig várom, hogy levegyék rólam  ezt az átkozott gipszet, és akkor mindenkit szivathatunk . Anya erre biztos megint azt mondaná, hogy olyan vagyok mint egy rossz kisgyerek. Ugyanis szerint én sose fogok felnőni, a bátyáimat is beleértve. Szóval szerinte mi majd  éves korunkban se fogunk lenyugodni, és majd a a gyerekeinket fogjuk szórakoztatni. De ez hülyeség, mert nekem úgyse lesz férjem, mert mindenki azt hiszi rólam hogy egy beképzelt liba vagyok. Aki meg  nem, az csak azért akarna velem járni, hogy menő legyen. A barátaimra meg nem akarok rámászni. Jó-jó ott van Tom, de  nem úgy gondolok rá. Szóval, én örökre, szingli maradok. Bezzeg Rosalie…
  Rosalie olyan gyönyörű, hogy azt fel sem lehet fogni. Nem ismerem régóta, de amikor megláttam, lerítt róla, hogy egy beképzelt tyúk. De amikor Gabyval beszélgetett, látszott rajta, hogy belül teljesen más.Velem nem sokat beszélgetett, de amikor igen, akkor is rendes volt.És neki ott van Emmett.
   Aztán Alice és Jasper. Alice, hát vele nagyon-nagyon jól megleszünk, és már most is jól megvagyunk.Teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Pörög, vásárol szerveszkedik. Nem tudom eddig hogy- hogy nem találkoztunk. Jasperrel nem sokat beszéltem, viszont a közelébe egyáltalán nem érzem magam rosszul, teljesen ellazulok, és nyugodt vagyok, már amennyire ez lehetséges nálam.
  Carlisle és esme. Igaz, hogy csak örökbefogadó szülők, de látszik rajtuk mennyire büszkék, és mennyire szeretik a gyerekeiket.

-         Ashley! Figyelsz te rám egyáltalán?-  Alice hangja rángatott vissza a valóságba.
-         Bocs csak elgondolkodtam.
-         Remélem azon gondolkodsz, hogy már alig várod hogy megnézhesd a gardrobomat.
-         Természetesen.- feleltem neki, és utána mentem a gardrobjába. Tele volt ruhákkal, cipőkkel. Az enyém is kb. ekkora , és szinte ugyan úgy is néz ki. Ha jól látom akkor pedig van egypár ugyanolyan ruhánk is.
-         Nos mit szólsz?
-         Szép. Tágas és óriási- kezdtem mondani egyre nagyobb lelkesedéssel- tele van szebbnél szebb ruhákkal,  és a színe… pont mint az enyém. A ruhák is, és az én gardrobom is ekkora.- erre mindenki nagyott nézett a szobában kivéve Gaby mert hát neki is leesett közbe a tantusz. Lentről, vagy inkább az emeletről pedig egy öblös nevetést lehetett hallani, amihez Emmett hangja is társult. Bár azt nem értem hgyan halhatta meg hogy mit beszélünk.
-         Most nagyot nézté’ mi hugi?- kiabálta.
-          Ne aggódj Em, neked is lesz még meglepetésem- kiabáltam neki vissza.
-         Ugyanilyen gardrobod van?
-         Ugyanilyen.
-         Hűűűűű. Az töök jó. Na akkor most kezdődhet a dumaparti!!!- azzal fogta magát és lehuppant a földre. Ash, neked milyen srácok jönnek be?- huh, egyből a közepébe.
-         Háát, a magas..- nem tudtam befejezni, mert Alice közbeszólt.
-         Olyan magas mint Edward?
-         Igen.
-         Szóval, magas, kócos hajú mármint olyan sexy kócos hajú…
-         Mint Edward?- ez így nem lesz jó ha mindig félbeszakít.  És miért pont Edward? De tény ami tény. Edward nagyon- nagyon helyes.
-         Igen, mint Edward.
-         Szóval magas, sexy kócos hajú, és legyen jófej- láttam hogy Alli már szólásra nyitja a száját de le intettem.-  egy olyan srác, aki önmagamért szeret, és nem azért mert most hű de nagyon menő hogy velem jár.
-         Szóval a bátyám pont ideális lenne.
-         Tessék?
-         Jajj, amiket mondtál azok pont Edwarda illenek.
-          Ha te mondod- mondtam lazán, remélve, hogy ejthetjük a témát. Mert most nem volt kedvem arról beszélni, hogy Edward tényleg pont ideális lenne, de erről majd este ábrándozok. Ahogy ezt eldöntöttem Alicenek elhomálysoult a szeme, majd mosolyogva felém fordult.
-          De azt mondtad, hogy sexy kócos haja van.
-         Nem igaz!
-         De igen!- mondták egyszere a lányok.
-         Na jó, hagyjuk szegényt. Neked mi a férfiideálod Gaby?- mentett ki Rose, amiért nagyon hálás voltam neki.

  Nem igazán figyeltem, mert mi ezt vagy már 1000- szer megbeszéltük, így a gondolataim egészen más felé kavarogtak. Egészen pontosan Edward felé. Mert ő tényleg az én ideálom. De a külsejéből nem akarok semmit sem meg ítélni. Biztos hogy nagyon rendes, hiszen akinek olyan szülei vannak mint Esme és Carlisle,  akkor csakis jó ember lehet.

Pár óra, és számtalan mennyiségű popcorn elfogysztása után elmentünk zuhanyozni, majd még kb. fél óra beszégetés után, elnyomott minket az álom



Annyira bocs hogy rövidd lett meg a hibákért de még mindig nem vagyok valami fényes állapotban. Azért remélem teccet. J