2010. december 11., szombat

5.fejezet

Hát kommentet nem sokat kaptam, mondjuk a fejezet se lett valami fényes. Na itt a kövi feji, remélem teccik! És mindenki nek jó ősziszünetet!

Alice szemszöge


  Igen, igen, igeen! Én tudtam! Ashley és Edward olyan szépek lesznek együtt! Pont összeillenek! Majd megszervezhetem nekik a romantikus vacsorákat, a béküléseket, a leánykérést, az esküvőt mindent!! És én tudtam!! Jajj Ash-nek olyan szép menyasszonyi ruhája lesz!  A díszítés meg minden. Jaaaajjj olyan jó lesz!
   Na de először is össze kéne valahogy hozni ezt a két jó madarat. Hogy is kéne hogy ne legyen feltűnő? Bár az is lehet, de jobb a békesség. Bár, ki tudna ellenálni az én aranyos pofimnak? Még csak egy napja ismertem meg, de ,már is imádom. Na jó, én tudtam, hogy meg fogjuk ismerni és első látásra szerelem lesz.  Most így ahogy a földről nézem a plafont- mert Ash az ágyon alszik a törött lába miatt, én pedig a hálózsákban- teljesen másképp látom a világot. És ott, akkor rájöttem, hogy nehezebb lesz, mint gondoltam. Már csak azért is mert az én okoska bátyuskám biztos elbaltázza a dolgokat. Most is, ahelyett, hogy kihasználná az alkalmat, és átjönne egy kicsit ashleyhez nem, ő csak van szobájában és megint pesszimista gondolatokkal játszadozik. Mert egy olyan lány mint ő biztos nem szeret egy olyan szörnyetegbe mint ő.... meg bla bla blaaaa. Csak hogy ezt Alice nem fogja hagyni! Amint ez kigondoltam felpattantam és elindultam Edward szobája felé, persze úgy hogy fel ne ébresszem Asht. Fél útnál viszont megálltam. Mert mi van ha túl korai? Hiszen csak egy napja ismerik egymást. Visszafordultam a szobám felé, majd megint vissza Edward szobája felé. Mert mi van ha  túl sokáig várunk? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat futtattam le az agyamban, miközben nem tudtam eldönteni merre is menjek, és csak forogtam körbe és körbe.

- Istenem Alice, megőrülök tőled!- húzott le magával Edward a földre- pedig csak a gondolataidat hallottam. Báár ha jobban meggondolom nagyon aranyos vagy így.-nézett rám egy elnéző mosollyal. Viszont nekünk most fontos megbeszélni valóink vannak, de legalább tudom, hogy mindig számíthatok rá.

- Edward, te nem is szereted Ashleyt?

- Látod Alice épp ez a baj, hogy nagyon is szeretem! Pedig ma láttam először, ilyen nem létezhet. Bár úgy látszik mégis. Szerelemnek még nem mondhatom, hiszen csak pár órája van velünk, viszont azt se mondhatom, hogy semmit nem érzek iránta. Azt hiszem, mondhatjuk azt, hogy tetszik nekem. Jajj, Alice, ez olyan bonyolult! Ez a pár perc amit vele töltöttem máris teljesen megőrjít! te érted ezt? Mert én nem... Miért van ez? Vagy hogy? Mitől?- tette fel az ehez hasonló kérdéseket. Úgy látszik az én kedves bátyuskám életében most először szerelmes igazán. Gondolataimat szavakba is öntöttem.

- Edward, nem lehet az, hogy te mégis szerelmes vagy? De igazán? Pár perc, ide vagy oda, nem számít! Ez teljesen lényegtelen.Miért kellenének ahoz hetek, hogy beleszerethess? Én amint megláttam Jaspert tudtam hogy ő kell nekem, nem kell ahoz jósnőnek lenni, hidd el nekem.

- És Bella?

- Őt is szeretted, és szereted. De mint barátot, és szerintem hozzá csak a vére vonzott. Mert az ő párja Embry. Ő attól ugyanúgy a családunk része marad, és mindenben támogatni fog, nekem pedig mindig is a barátnőm lesz.

- Alice, olyan jó, hogy most itt vagy!- mondta, majd átölelt. Mit ne mondjak, az ilyen alkalmakat ki kell használni. Így hát visszaöleltem.- Ennek ellenére esküvőt még nem kell szervezned. talán majd egyszer... de nem most. Még nem. Még túl korai lenne nem gondolod?- kérdezte felhúzott szemöldökkel, majd mint a kisgyerek aki lebukott, lehajtottam a fejem és be kellett látnom, hogy igaza van. 
   A következő jó bő órát a korai, és nem korai dolgok szétválogatásával kezdtük.  Szerinte még nem kell átmennie a szobába, és adni neki egy lágy ölelést, még ha csak álmában is, mert túl korai, szerintem viszont nem. De most csak az ő kedvéért elhalasztjuk, na meg ez azt is jelenti, hogy máskor is it alszanak, és én tervezhetek mindenféle titkos kis szervezkedést... Milyen jó is lesz...

- Mit szólnál ha holnap meglepnéd egy tálca reggelivel? tudod, egy kis narancslé, egy szál vörös rózsa, piritós, és egy kis rántotta. Naa?

- Jó ötlet, és még csak nem is túlzás. -egyezett bele majd gyor puszit nyomtam az arcára és elfutottam szobámba összeírni a dolgokat az elkövetkezendő hetekre. Amiinet beértem ránéztem Ash-re, és tudtam, hogy egy életen át, vagy remélhetőleg az örékkévalóságig  a legjobb barátnők leszünk.


Rövid, nagyon rövid:( és nagyon  sajnálom, amint lehet, friss!