1. fejezet

 Börtön

  Nem hiszem el! Csak én lehetek az a szerencsétlen, akinek sikerül eltörnie a lábát, az őszi bál előtt.Most nem tudok mást csinálni csak, fekszem és bámulom a TV-t, vagy a plafont. Pedig most kéne a legnagyobb pörgésben lennem. Gaby, a legjobb barátnőm mindig meglátogat, de akkor is... Itt szétunom a fejem. Szivesebben mennék még suliba is. Hiányzik a pom-pom csapat, a társastánc és persze a haverok. Bár az elég idegesítő, hogy sokan egy beképzelt libának tartanak, amiért én vagyok a vezérszurkoló.A társastáncot pedig csak élvezem. Tánc közben ki tudok kapcsolni, és jó érzés táncolni. Felszabadít, ilyenkor ki tudom adni magamból azt, amit érzek.De így, törött lábbal semmit sem tudok csinálni. És ráadásul Gaby azt mondta, hogy új diákok jöttek a suliba. nem is egy! Hanem 5!!! És én lemaradtam erről, ez olyan igazságtalan. Azt mondják nagyon szépek, és különcködők, bár Gabyval szoktak beszélni néha. Azt hiszem hogy Rosalie, vagy melyikük. Persze mindig a vásárlásról beszélgetnek, mi másról. Alig várom hogy én is mehessek, Gabyval imádunk vásárolni.  A többi haverom is benéz néha, és olyankor mindig telefirkálják a gipszemet. Tomy is meglátogatott egyszer, és persze egy szívet rajzolt. A srácok azt mondták, durvább dolgokkal is készült, de aztán mégis csak ennyi lett belőle. Néha nagyon fárasztó tud lenni, hogy minden szünetben utánam lohol.

- Szia kincsem, hogy vagy?- dugta be a fejét anyu a szobába. Hát igen, félóránként ellenőriz.

- Jól vagyok, csak megesz az unalom.

- Van egy jó hírem. Beszéltem Dr. Cullennel, azt mondta hogy holnap már leveszi a gipszedet, és jövő héten már mehetsz iskolába!!!- Végreee!!! Végee a börtönnek, mehetek, hülyülhetek a többiekkel, meg minden, és  nemsokára már táncolhatok is. Igeeen!!!!

- Tudod anyu, ha nem lennék ágyhoz kötve, akkor most a nyakadba ugranék. De ha nem lennék ágyhoz kötve, akkor nem lenne minek örülnöm és nem kéne a nyakadba ugranom. Szóval ennek a monológnak semmi értelme.

- Tőled ezt vártuk drágám.

 -Mit vártatok tőlem?-  szökdécselt be a szobába Gaby, és lehuppant mellém az ágyra- Szerbusz barátosném!- átölelt, és anyu felé fordult mosolyogva.- Szia Susan! Szóval mit kell várni kitől?- nézett felém kérdőn.

- Áh, tudod, előálltam egy újabb kibogozhatatlan monológgal.- néztem rá mindenttudóan.

- Oh, értem, az más.

- Jól van, én magatokra hagylak titeket.
- Képzeld! Holnap felrakják a járógipszemet!!! Jövő héten meg megyek suliba!

- Jajj, az tök jóóóó!! Látnod kell már a Culleneket, Edward ollyan szexy, el sem tudod képzelni, az a kócos haj... és rém unalom nélküled az összes óra, Tom meg már az agyamra megy, hogy hozzak el neked mindenféle szerelmesverset meg ilyenek...- megborzongott, mintha a puszta gondolattól is rosszul lenne. Máris a gipszemet firkálta.- Kár lesz ezért a sok művészi rajzért, főleg azért amit David csinált.- mondta sóhajtva. Igen, emlékszem David elképesztően gyönyörű művére. Lónak indult, aztán úgy döntött hogy szamár lesz, de aztán egy három lábú kutya lett, mert közben a többiek röhögtettek, de a végére odaírta, hogy: Puszi: David,
( így mindig emlékezni fogsz rá, hogy millyen precíz barátaid voltak:)  )

 - Csak nem képzeled hogy kidobom? Természetesen kiállítom a szobámban, és a járógipszemet is befirkálhatjátok.

- Tök jóóóó, meg kell mondanom a srácoknak, David oda lesz az ötletért, hogy csinálhat még egy félig egér, félig csirkét.

- Én azt hittem hogy 3 lábú kutya, bár a te elméleted sem hülyeség.- mondtam röhögve- Az este további része is ugyanolyan jó hangulatban telt, mint mindig. Nagyon jól aludtam. Álmomban táncoltam, nem tudom kivel, de nagyon jól éreztem magam, mosolyogtam, és meg akart csókolni, lassan közeledett felém, és akkor... és akkor meghallottam anyu hangját ahogy ébresztget. Szuper.... de legalább ma már járkálhatok!!!


Nos, remélem tetszett, és hogy majd kapok egy pár komit. A legközelebbi rész nem sokára jön. Pusszy: Kris :D